A SZÜLŐFÖLD ALAP PÉNZE VAJDASÁGBAN (2.)

Két tévé, egy eset

Hétfőn kezdi sugározni napi fél órás magyar adását a szabadkai Pannon TV – Az újvidéki Mozaik TV szeptembertől napi két órás saját műsort készít

A Szülőföld Alap Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégiuma a 2005-ös évre vonatkozó pályázatán 800 millió forintról határozott. Ebből az összegből a vajdasági pályázók között 175 millió forintot osztottak szét. A mintegy 650 ezer eurónak megfelelő összegből 51 vajdasági projektum kapott támogatást, de négy pályázó vitte el a teljes délvidéki keret több mint kétharmadát. Ezek a Magyar Szó Lapkiadó Kft., a Pannónia Alap, a Mozaik Alapítvány és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet. A pályázatok megvalósulásának határideje június 15-e volt, a pénzekkel való elszámolásé pedig július közepe. Annak jártunk utána, hogy miként valósultak meg a legnagyobb támogatásban részesített pályázók projektumai. A múlt héten a Magyar Szó pályázati pénzeinek fölhasználásával foglalkoztunk, mai számunkban a Pannónia Alap és a Mozaik Alapítvány számára megítélt támogatás hasznosulásának jártunk utána.

KORHECZ: A PANNÓNIA PÁRTATLAN LESZ

A szabadkán alakult Pannónia Alap 25 millió forintot (azaz kb. 100 ezer eurót) kapott a Szülőföld Alap tavalyi pályázatán egy szabadkai székhelyű televízió felszerelésére és működtetésére. A Pannon Televízió hétfőn kezdi meg próbasugárzását a tartományi frekvenciapályázaton nyertes, ugyancsak szabadkai székhelyű Super TV hullámhosszán. A hétköznapokon 5 órakor jelentkező fél órás magyar adást 20-an készítik, közülük négyen vannak főállásban, de a tervek szerint a műsoridő bővülésével párhuzamosan a főállású munkatársak száma is növekedni fog. Dr. Korhecz Tamás, a Pannónia Alap kuratóriumának elnöke, a VMSZ színeit képviselő tartományi kisebbségügyi titkár elmondta, hogy már több műsor elkészült, és sugárzásra vár.

A Pannónia Alap egyébként tavaly alakult meg, mint saját vagyonnal rendelkező civil szervezet. A Magyar Nemzeti Tanács által létrehozott Szekeres László Alapítvánnyal közösen tulajdonolja a magyarországi közpénzekből fölépített szabadkai Magyar Házat, melynek két szintjén helyezkedik el a korszerű műszaki berendezéssel rendelkező tévéstúdió, valamint a szerkesztőség.

Mivel a műsor sugárzását június 15-ig, a Szülőföld Alap által megszabott határidőig nem kezdték meg – Korhecz szerint nem is kezdhették volna, mert a támogatás összege csak tavasszal érkezett meg a folyószámlájukra -, elszámolási halasztást kértek szeptember 15-ig. A kuratórium elnöke lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a pályázatukban eredetileg 90 millió forintot kértek, de miután ennek az összegnek csak alig több mint a negyedét kapták meg, igyekeztek beleférni a rendelkezésre álló keretösszegbe. A pénz 80 százalékát már elköltötték, elsősorban a tévéstúdió felszerelésére, a maradék összeget személyi kiadásokra szánják. A profi felszerelésre – többek között 3 digitális kamerára, egy terepi fényszettre, keverőpultra, vezérlőre, monitorokra, világosításra, vágóegységre, 4 darab számítógépre, telefonközpontra és egyéb tartozékokra – „közbeszerzési eljáráshoz hasonlatos módon” tettek szert.

– Az adás elsősorban a vajdasági magyarságnak szól, de a műsorainkat föliratozni fogjuk. Ezáltal hozzá kívánunk járulni a multikulturalizmus és az interkulturalizmust fejlesztéséhez – mondta Korhecz, aki igényes nyelvezetű, pártatlan, hiteles és színvonalas közszolgálati tévéműsort ígért, melyet szakmailag felkészült munkatársak készítenek, és amely mentes az amatőrizmustól, a „gagyiság”-tól.

Korhecz Tamás elmondta, azért tartja fontosnak egy szabadkai székhelyű magyar RTV létrehozását, mert mindeddig „nem igazán sikerült következetesen kielégíteni a vajdasági magyarságnak az elektronikus tömegtájékoztatással kapcsolatos igényeit”:

– Ez az egyetlen olyan terület, amelyről elmondható, hogy nem történt áttörés. Tehetetlenül szemléltük azt, ahogyan az elmúlt öt évben folytatódott a magyar közszolgálati elektronikus média leépítése minden vonatkozásban. Most pedig különböző cselszövéseken és praktikákon keresztül Milošević egykori bizalmi embereinek kezébe kerül vissza a tartományi közszolgálati RTV, és félek, hogy az önállósulása sem hozza meg a magyar nyelvű elektronikus média számára az áttörést – fejtegette az elnök, aki az önkormányzati médiumok szükségszerű privatizációjában is olyan veszélyeket lát, amelyek a magyar nyelvű elektronikus tömegtájékoztatásra leselkednek. – Beláttuk, hogy itt lépni kell. Természetesen nem mondtunk le arról, hogy a közszolgálati médiumban is ne próbálnánk érvényesíteni a magyarság érdekeit, de fel kell készülnünk arra, hogy ez a jövőben sem sikerül majd.

A Pannónia Alap kuratóriumának elnöke, elmondása szerint, egy olyan globális magyar tömegtájékoztatásban gondolkodik, amelyben a magyarországi médiaházak és a tartományi médiumok között hosszú távú együttműködés jön létre, többek között a maguk gyártotta műsorok cseréje által.

MŰSORISMÉTLÉS

Az újvidéki Mozaik Alapítvány 10 millió forintot (azaz kb. 40 ezer eurót) kapott a Szülőföld Alap tavalyi pályázatán a Mozaik TV továbbfejlesztésére, illetve a napi 12 órás műsorsugárzás szintjének elérésére. A lassan két éve létező televízió kezdettől fogva máig napi fél órás saját műsort készít, melyet a Delta TV hullámhosszán lehet figyelemmel kísérni három különböző időpontban: reggel 7 órakor, délután 6-kor és éjfél tájékán. Egy ideje azonban már egész napos sugárzásba kezdett a Mozaik a 39-es csatornán, ahol reggel hat órától éjjel fél kettőig tart az adás. Az adásidőt többnyire az elmúlt évek során fölhalmozott, dokumentumértékű riportok ismétlésével, valamint magyarországi adók műsorainak átvételével töltik ki.

Jelenleg 22-en dolgoznak a tévénél, ebből öten tiszteletdíjas munkatársak, a többiek állandó munkaviszonyban vannak. Közülük hatan újságírók, öten-öten pedig vágók és operatőrök. Góbor Zoltán, az alapítvány kuratóriumának alelnöke, a Mozaik TV igazgatója bejelentette, hogy szeptember 1-jétől új műsorsémával jelentkeznek, és két órásra bővítik a saját gyártású napi műsoridőt.

A Magyar Szónak nyilatkozva az igazgató elmondta, hogy a Szülőföld Alaptól kapott támogatás összegének 80 százalékát, azaz 7,5 millió forintot beruházásra – egy tévéleadó, egy erősítő, egy digitális kamera, videómonitorok, dv-felvevők és lejátszók, valamint professzionális számítógépek vásárlására – költötték, míg a maradék 2,5 milliót működtetésre, többnyire a dolgozók havi bérének fedezésére fordították. Az összeggel elszámoltak a Szülőföld Alapnál.

– Az utóbbi néhány hónapban fejlődött a legtöbbet a Mozaik TV. Ez az elmúlt egy évben elnyert, elsősorban magyarországi pályázati összegeknek köszönhető, melyeket a Szülőföld Alap mellett a Délvidék Alap és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium hagyott jóvá. Ebből vásároltuk meg a Mišeluknál, a Fruška gorán fölállított leadónkat – mondta Góbor.

A Mozaik TV olyan ambíciókkal indult két évvel ezelőtt, hogy a szórványmagyarság vizuális médiuma legyen, és Dél-Bácska, Szerémség, valamint Bánát egy részét fedje. Ehhez képest a mostani leadóval csak Újvidéktől északra, mintegy 55 kilométeres körzetben tudják sugározni a földi antennával fogható adást. Ez azt jelenti, hogy Szerémség, Nagybecskerek, de még Bácspalánka környéke is kívül esik a leadó hatósugarán. Az igazgató elmondta, ez az a maximális lefedettség, amit a jövőben sem tudnak majd túlszárnyalni. Erre ugyanis a műsorszórási törvény sem ad lehetőséget.

KI LESZ A NYERŐ?

Jelenleg mindkét magyar nyelvű tévéadó tulajdonképpen engedély nélkül sugározza műsorát, ugyanúgy, mint az összes többi szerbiai regionális és helyi jellegű médium. A kaotikus helyzetet az őszre várható regionális frekvenciapályázat igyekszik majd rendezni Vajdaság területén. Az ország szintjén 40 tévéállomás kaphat regionális (két vagy több község területét fedő) frekvenciát, míg jelenleg 200 felett van a nem országos tévéállomások száma. Vajdaságban a tartomány arányaihoz képest kevesebb regionális frekvencia kiosztására kerülhet sor, mert már eleve három csatornával több van, mint Szerbia más részein (Vajdasági TV 1 és 2, Super TV). Így könnyen megtörténhet, hogy a szűkre szabott keretek között a két magyar adó, vagy egyikük frekvencia nélkül marad. Egy ilyen eshetőséget latolgatva mindkét tévé vezetőjénél azt a választ kaptuk, hogy próbálkoznának a helyi frekvenciapályázaton is, amelyen jóval nagyobb esélyekkel indulnak, hiszen 160 helyi tévéadó kap majd frekvenciát, a Mozaik és a Pannon pedig eleve jó műszaki felszereltséggel indulhat a versenyben.

(Magyar Szó)

Hozzászólás(ok)