Utoljára az alkotmányról szóló referendum alkalmával cikkeztünk arról, hogy a vajdasági hatalmi koalíció válságba sodródott. Akkor is a Demokrata Párt és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga játszotta a főszerepet a konfliktus kialakulásában, hiszen míg az első az új szerbiai alkotmány elfogadására buzdított, addig a második bojkottra szólította fel a polgárokat. A nézetkülönbségek ellenére azonban fennmaradt a koalíció, melyet a köztársasági kormány megalakulása – vagyis annak ténye, hogy az említett két párt különböző oldalakon találta magát a köztársasági parlamentben – sem rendített meg közvetlenül.
Ma ismét a tartományi hatalmi koalíció válságáról beszélhetünk, a komoly nézeteltérést pedig ezúttal a tartományi választási rendszer megváltoztatásának mikéntje okozza. Míg a DP megtartaná a jelenleg érvényben levő kombinált választási rendszert, addig a VSZL törölné a többségi, azaz egyéni jelöltes részt, és kizárólag részarányos választási rendszert vezetne be, olyat, amilyen jelenleg is érvényben van mind a köztársasági, mind pedig az önkormányzati választások szintjén. A ligások javaslatának érvénybe léptetéséhez azonban szükség lenne a tartományi statútum módosítására is, hiszen az érvényes alapszabály előírja, hogy mind a 48 vajdasági községnek legalább egy képviselővel rendelkeznie kell a tartományi képviselőházban, erre pedig csakis a többségi rendszer nyújt garanciát, amelyben egyéni jelöltek versengenek a parlamentbe jutásért.
A kérdés napirendre kerüléséhez a kisebbségek garantált képviselői helyeinek szavatolása szolgált apropóval, amiről a kisebbségi nemzeti tanácsok és a Vajdasági Végrehajtó Tanács között született megállapodás. Eszerint a statútumon nem is kellene változtatni (egyesek értelmezésében az alkotmánytörvényt szem előtt tartva a statútumon nem is változtathat a tartományi képviselőház jelenlegi összetételében), elég lenne csak a vajdasági választásról szóló tartományi határozatot módosítani, mégpedig oly módon, hogy az érvényben levő kombinált választási rendszer egy, a kisebbségek garantált helyeire vonatkozó résszel egészüljön ki. Vagyis a 120 tagú képviselőházba továbbra is 60 képviselő jutna be a községekre lebontott többségi rendszerben, viszont az eddigi 60 helyett csak 48 a listás (részarányos) szisztémában, a kisebbségek ugyanis összesen 12 mandátumot kaphatnának, melyekért közösségeiken belül folyna a verseny.
Ez utóbbi megoldást a DP mellett a Vajdasági Magyar Szövetség is támogatja, a tartományi parlament elé utalt konkrét módosítási javaslatot is e két párt közösen jegyzi.
Mind a ligás, mind pedig a DP-VMSZ-féle javaslat a múlt keddre bejelentett parlamenti ülés napirendi javaslatán szerepelt, ám Bojan Kostreš házelnök procedurális okokra hivatkozva az utolsó pillanatban elhalasztotta az érdekesnek ígérkező ülést. Sajtóinformációk szerint az ülés azért maradt el, mert a háttérben nagyban folyik az egyezkedés és a kompromisszumkeresés, ugyanis egyik fél sem teljesen bizonyos abban, hogy a javaslatának keresztülviteléhez maga mögött tudhatja a szükséges többséget, de ugyanakkor egyik fél esélyei sem reménytelenek. A VSZL javaslatát tudniillik olyan (ellenzéki) pártok is támogatják, amelyeket nemigen szoktunk egy lapon említeni a ligával: a Szerbiai Demokrata Párt, a Szerb Radikális Párt és a G17 Plusz. A demokraták viszont csak a VMSZ-t tudhatják biztosan maguk mögött a nagyobb pártok közül, bár ez a biztos támogatás a VMSZ részéről a hét elején nem is tűnt annyira biztosnak.
Történt ugyanis, hogy a négy vajdasági magyar párt főbb emberei hétfőn ismét egy asztalhoz ültek, hogy megtárgyalják a garantált kisebbségi helyekre vonatkozó javaslatot, és fölöttébb igyekeztek, hogy legalább elvi megállapodásra jussanak, és a választási koalícióval kecsegtető mind szorosabb viszonyuk ne szenvedjen csorbát.
Már napokkal korábban ismeretes volt a Vajdasági Magyar Demokrata Párt álláspontja, miszerint a 12-ből a magyarokra kiszabott 3 garantált hely elfogadhatatlan. Ha figyelembe vesszük, hogy a magyarok a tartomány népességének majdnem 15 százalékát képezik, akkor legalább 17 garantált hely illetné meg ezt a közösséget a 120 tagú képviselőházban, érvelt Ágoston András. Pásztor István, a VMSZ elnöke Ágoston elképzelését lehetetlennek, de egyben legitimnek nevezte egy héttel ezelőtt pénteken. A hétfői találkozó után viszont Pásztor már úgy nyilatkozott, hogy a négy magyar párt „nem tekinti elégségesnek” a három garantált helyet, amiből arra lehetett következtetni, hogy a VMSZ esetleg kihátrál a DP-vel közösen benyújtott javaslat mögül. A feltételezést tovább erősítette Bunyik Zoltán VMSZ-es tanácselnök sajtónak adott nyilatkozata, miszerint a négy magyar párt „nagyon elégedetlen” a magyar közösség részére előlátott parlamenti helyek számával, és kilátásba helyezte a javaslat módosításának kezdeményezését. A konfúziónak a VMSZ elnöke vetett véget, aki – miután a kis magyar csúcsot követően a hétfői nap folyamán tárgyalt Boris Tadić államfővel, a DP elnökével – egyértelművé tette, hogy a VMSZ nem farol ki a demokratákkal tett közös javaslat mögül, és nem foglalkozik annak módosításával sem.
A választási rendszerrel kapcsolatos nézeteltéréseiket a pártok elvi kérdésként igyekeznek feltüntetni, ám most is, mint általában, elsősorban politikai érdekek húzódnak meg a háttérben. A DP-nek, mint a tartomány második legerősebb pártjának ugyanis tökéletesen megfelel a kombinált választási rendszer, melyet még ki is bővítenének a garantált helyek intézményével. Hiszen a többségi szisztémában nagyon ritka, hogy már az első körben abszolút többséget szerez egy-egy jelölt, a második körben pedig általában a két legerősebb párt jelöltje marad versenyben – tehát az SZRP és a DP jelöltje -, a győzelmet pedig az szerzi meg, aki az első körben kiesett pártok jelöltjeinek szavazóit maga mögé tudja állítani, és nyilvánvaló, hogy a demokraták ebben a helyzetben nagyobb tartalékokkal rendelkeznek, mint a radikálisok. A 12 kisebbségi garantált helyet is a radikálisoknak, mint egyénileg a legerősebb pártnak kedvező részarányos rendszerből vonnák el a DP elképzelése szerint, ami tovább erősítené a demokraták jövőbeni kormányalakítási esélyeit, hiszen biztosra vehető, hogy a kisebbségi helyekre kerülő képviselők a demokratikus blokk irányába húznának. A többségi rendszert pedig azért szeretné eltörölni a DP és a VMSZ kivételével minden releváns párt, mert vagy esélyük sincs bekerülni a második körbe (VSZL, SZDP, G17 Plusz), vagy nem rendelkeznek kellő tartalékszavazattal (SZRP).
De hol itt a VMSZ érdeke? – kérdezhetnénk. Nos, a szóban forgó javaslat szerint az egyes kisebbségekhez tartozó személyek, akik föliratkoznak a kisebbségi választói névjegyzékek egyikére, a többségi és részarányos rendszerben való szavazás mellett saját nemzetiségi jelöltjeikre is leadhatnák voksukat egy harmadik szavazólapon. A magyarok esetében ezen a szavazólapon három egyéni jelölt nevét kellene bekarikázni, és az a három jelölt jutna képviselői helyhez, aki a legtöbb szavazatot kapta. Jelölt pedig lehetne bárki, aki – a magyarokról beszélek! – 300 hitelesített, a névjegyzéken szereplő polgár támogatói aláírásával rendelkezik. Mármost szinte biztos, hogy mind a négy párt képes lenne három-három személyt jelöltté tenni, lévén azonban a VMSZ kimagaslóan a legerősebb párt közöttük, nagy a valószínűsége annak, hogy mind a három legtöbb szavazatot kapó személy ebből a pártból, vagy e párt holdudvarából kerülne ki. A részarányos rendszerben a kisebbségi pártoknak – akárcsak a köztársasági választás esetében – nem kell elérniük az 5 százalékos választási küszöböt, tehát a VMSZ itt is biztos mandátumokra számíthat, akár egyedül, akár négypárti koalícióban indul. A többi magyar párt pedig azért nem támadja hevesebben a javasolt megoldást, mert az előirányozza a magyar választói névjegyzék megalkotását, ami pedig esetleg alapja lehetne a Magyar Nemzeti Tanács közvetlen megválasztásának.
Lapzártakor úgy lehetett tudni, hogy Kostreš a jövő héten mégis kitűzi a tartományi parlamenti ülés időpontját, kompromisszum azonban még nem látszott körvonalazódni a liga és a DP között. Ha marad mindkét javaslat napirenden jelenlegi formájában, az komoly megrázkódtatásokat okozhat a tartományi hatalmi koalícióban. Bár oly sok találgatás hangzott már el az elmúlt két és fél évben a tartományi kormány bukásával kapcsolatban, hogy legjobb lesz, ha csak annyiban maradunk: érdekes képviselőházi ülés ígérkezik.
(Magyar Szó)
