Nem lesz nehéz január 1-jén kijózanodnunk a szilveszterezés mámorából. Ha más nem is, kijózanít majd bennünket annak ténye, hogy Magyarország ekkor csatlakozik a schengeni övezethez. Hogy mit fog jelenteni ez a gyakorlatban a többség számára, nem tudhatjuk még pontosan, de azért lehet sejteni. Valószínűleg rövidebb időre szóló, több utánajárással és nagyobb költséggel járó vízumot, több elutasított vízumkérelmet.
Magyarország kormánya még nem közölte, hogy milyen stratégiát fog alkalmazni, hogy a vajdasági magyarok legalább a jelenlegihez hasonló körülmények között ápolhassák rokoni és kulturális kapcsolataikat az anyaországukkal. Az, hogy még nem közölte, nem jelenti azt, hogy ilyen stratégia nem is létezik legalább körvonalaiban.
Szerbia a jövő héten, szeptember 18-án írja alá az Európai Unióval a vízumkönnyítésekről szóló egyezményt, amely a parlamenti ratifikációt követően szintén január 1-jén lépne életbe. A könnyítésről szóló technikai tárgyalások véget értek, de az egyezmény részleteiről vajmi keveset lehet tudni, pedig mindig a részletekben bújik meg az ördög, ugyebár. A polgárok egyes kategóriái számára ingyenes lesz a vízum, esetleg hosszabb időre szól és több beutazásra is jogosít, kevesebb papírt kell majd mellékelni az igényléshez, és rövidebb időn belül születik döntés a beadott kérelemről. Nagyjából ennyi. Minden információ, ami ezen felül a nyilvánosságban napvilágot látott, meglehetősen ellentmondásos vagy elnagyolt.
Ha hinni lehet az egyes sajtótermékekben megjelent cikkeknek, a könnyítések a turisztikai céllal utazókra is vonatkoznak. Tanja Miščević, a kormány integrációs irodájának vezetője, aki mindvégig jelen volt a vízumkönnyítésekről szóló tárgyalásokon, korábban lapunknak nyilatkozva még kategorikusan állította, hogy hiába újságíró, egyetemista vagy tudományos munkás valaki, ha nem a kategóriájának megfelelő céllal utazik az EU-ba, csak éppen kirándulna egyet, nem részesülhet a könnyítésekben. Egy hét múlva talán okosabbak leszünk, és tisztázódnak az ellentmondások.
Vannak arra utaló jelek, hogy Magyarország kormánya is az egyezmény aláírásának pillanatát, a benne foglaltak nyilvánosságra kerülését várja. Gémesi Ferenc, a magyar Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára hétfői szabadkai látogatásán erre utalt is, mondván, hogy a magyar kormány komplex megoldásának, vagyis a stratégiának a részét képezi majd a Szerbia és az EU közötti egyezmény vonatkozó részeinek átültetése is. Emellett említést tett még a nemzeti vízum kiváltásának lehetőségéről és „egyéb intézkedésekről”.
Az „egyéb intézkedések” alatt pedig mindenekelőtt két dolgot kell érteni. Az egyik a kishatárforgalmi engedély bevezetése, a másik pedig a kedvezményes kategóriákon kívül esők által fizetendő 35 eurós vízumdíj megtérítése.
A kishatárforgalmi engedélyt a jelek szerint az 50 km-es határsávon belül élők vehetnék igénybe, nemzeti hovatartozástól függetlenül természetesen. Magyarország és Ukrajna már megegyezett a kishatárforgalmi engedélyről, mely 20 euróba kerülne, öt évre szól majd, és többszöri beutazásra jogosít, de csak az Ukrajnával határos magyarországi megyék belső határsávjáig lehet vele eljutni. A vajdasági magyar pártok együttesen és határozottan elvetik a kishatárforgalmi engedély ötletét, hiszen a kárpátaljai magyarokkal ellentétben, akiknek 80-90 százaléka haszonélvezője lesz az ilyen engedélynek, a vajdasági magyarok több mint fele kívül esik a szűkre szabott határsávon. Nagyon kétséges azonban, hogy a vajdasági magyar pártok következetes álláspontja elégségesnek bizonyul-e ahhoz, hogy Magyarország elálljon az ötlettől, hiszen itt nem csak a nemzeti, hanem a gazdasági érdek, a határ menti gazdasági kapcsolatok könnyebb fenntartása is szerepet játszik. A megállapodást pedig nem a vajdasági magyar pártokkal, hanem a szerbiai kormánnyal kötheti meg a magyar kormány.
A kedvezményezett kategóriák széles skálája miatt Magyarország egyébként sem számíthatna túl nagy bevételre a 35 eurós vízumdíj befizetéséből, ezért valószínűleg nem okoz majd különösebb gondot egy pénzügyi alap létrehozása, ahonnan meg lehetne téríteni ezt a kiadást a vajdasági magyaroknak, ezzel is könnyítendő a magyar-magyar kapcsolatok ápolását. Csak azt kell kitalálni, hogy mi bizonyítja az igénylők magyarságát. Nem kizárt, hogy a mára már teljesen kiüresedett magyarigazolványok ismét felértékelődnek…
A vázoltaknál többet január 1-jéig nem igazán remélhetünk. A kettős állampolgárság ripsz-ropsz megadását pedig a legkevésbé. Előbb kerül föl Szerbia a teljes vízummentességet szavatoló schengeni „fehérlistára”. És az se holnap lesz.
(Magyar Szó)
