A háború kitörése előtt Boszniában magasabb toleranciaszintet regisztráltak, mint a többi exjugoszláv tagköztársaságban, mégis ott volt a legvéresebb háború – emlékeztet Pavel Domonji, a Helsinki Bizottság újvidéki vezetője.
Kétség nem férhet hozzá, óriási munka van az előadásban, alaposan meg kellett tervezni a színpadi jeleneteket, hiszen a szerző meglehetősen fukarul bánt az utasítások leírásával, de a rendezőnek, a romániai Anca Bradunak ezúttal nem sikerült lebilincselő és a nézőben mély nyomot hagyó előadást színpadra állítania. A párbeszédek vontatottak, a jellemek túlfeszítettek, a színpadkép pedig igazán kevés fogódzóval szolgál a homályban hagyott részek felfejtéséhez.
A „kutya” megnevezés igazi talány. A jó házőrzővel szemben a Spalax leucodon ugyanis sem a farkát nem csóválja jókedvében, mert nincs neki ilyenje, sem pedig a velőscsontért nem rajong, ugyanis kizárólag növényevő: gumókkal, hagymákkal és gyökértörzsekkel táplálkozik.
Dr. Mikes Mihály nyugalmazott egyetemi tanár, emlőskutató szerint talán azért nevezik a földikutyát földikutyának, mert vakkantásszerű hangokat hallat – amikor sanyargatják.
