Magyar harmincötök

A legrosszabb többpártrendszer is jobb a legjobb egypártrendszernél. Ha a parlament bólogató jánosok szavazógépezeteként működik, ha nincs ellenzéki kontroll, nem alakulhat ki a plurális demokrácia, a valódi többszólamúság.

Vonatkozik ez a kisebbségi közösségekre is. A szerbiai kisebbségek tegnap esélyt kaptak arra, hogy az élet négy területén – az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás és a nyelvhasználat kérdéseiben – befolyásolják saját sorsuk alakulását.

A nemzeti tanácsokról szóló, tegnap meghozott törvény immár konkrét hatáskörökkel ruházza fel a kisebbségi önkormányzatokat, pontosan megszabva azt, hogy mely kérdésekben dönthet az adott kisebbség képviseleti testülete – esetünkben a Magyar Nemzeti Tanács –, mely kérdésekben kell kötelezően kikérni a véleményét, mikor van szükség a beleegyezésére, mit kezdeményezhet és mikor javasolhat. Talán mondanunk sem kell, hogy a törvényben az autonóm döntéshozatali ingerenciákból van a legkevesebb. Ez így nem perszonális autonómia – hangoztatják azok, akik már jó előre közölték, hogy számukra ez a törvény, ebben a formában elfogadhatatlan lesz.

Igen, ebből az irányból is meg lehet közelíteni a kérdést. Ha viszont a másik irányból közelítünk hozzá, akkor azt láthatjuk, hogy a felvidéki, a romániai és a kárpátaljai magyar kisebbségek még csak nem is álmodhatnak hasonló jogkörökről, mint amilyeneket ez a törvény szavatol a vajdasági magyarság számára. Éppen ezért nagy felelőtlenség volna elpuskázni ezt az esélyt, mert hiszen esélyről van szó: ha a véleménynyilvánítás, a javaslattevés, a kezdeményezés mögött egy kellő politikai tőkével és demokratikus legitimitással rendelkező, valóban többszólamú testület áll, nagyobb súllyal esik a latba az, amit mond.

A jelenlegi Magyar Nemzeti Tanácsról mindez sajnos nem mondható el, több okból kifolyólag: a megválasztásának módja miatt, a jogköreinek hevenyészett meghatározása miatt, eszköztelensége miatt, kurtán-furcsán meghosszabbított mandátuma miatt, ellenzéknélkülisége miatt, a közösséggel való kommunikációja miatt. Az új törvény viszont lehetőséget kínál arra, hogy a Magyar Nemzeti Tanács harmincöt tagját közvetlen, titkos szavazással juttassuk mandátumhoz, akárcsak a köztársasági parlament 250 vagy a Tartományi Képviselőház 120 képviselőjét. Ennek előfeltétele, hogy legalább 120 000-en feliratkozzunk arra a magyar választói névjegyzékre, amely nélkül nem működhet a titkos szavazás, és amely nélkül nehezen jöhet létre valóban legitim, többszólamú, nagy politikai tőkével rendelkező kisebbségi önkormányzati testület.

Akik startban elutasítják ezt az esélyt, azok azoknak a malmára hajtják a vizet, akikére a legkevésbé sem szeretnék.

(Magyar Szó)

Hozzászólás(ok)