Címkék: Szülőföld Alap

A SZÜLŐFÖLD ALAP PÉNZE VAJDASÁGBAN (2.)

Két tévé, egy eset

Hétfőn kezdi sugározni napi fél órás magyar adását a szabadkai Pannon TV – Az újvidéki Mozaik TV szeptembertől napi két órás saját műsort készít

A Szülőföld Alap Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégiuma a 2005-ös évre vonatkozó pályázatán 800 millió forintról határozott. Ebből az összegből a vajdasági pályázók között 175 millió forintot osztottak szét. A mintegy 650 ezer eurónak megfelelő összegből 51 vajdasági projektum kapott támogatást, de négy pályázó vitte el a teljes délvidéki keret több mint kétharmadát. Ezek a Magyar Szó Lapkiadó Kft., a Pannónia Alap, a Mozaik Alapítvány és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet. A pályázatok megvalósulásának határideje június 15-e volt, a pénzekkel való elszámolásé pedig július közepe. Annak jártunk utána, hogy miként valósultak meg a legnagyobb támogatásban részesített pályázók projektumai. A múlt héten a Magyar Szó pályázati pénzeinek fölhasználásával foglalkoztunk, mai számunkban a Pannónia Alap és a Mozaik Alapítvány számára megítélt támogatás hasznosulásának jártunk utána.

KORHECZ: A PANNÓNIA PÁRTATLAN LESZ

A szabadkán alakult Pannónia Alap 25 millió forintot (azaz kb. 100 ezer eurót) kapott a Szülőföld Alap tavalyi pályázatán egy szabadkai székhelyű televízió felszerelésére és működtetésére. A Pannon Televízió hétfőn kezdi meg próbasugárzását a tartományi frekvenciapályázaton nyertes, ugyancsak szabadkai székhelyű Super TV hullámhosszán. A hétköznapokon 5 órakor jelentkező fél órás magyar adást 20-an készítik, közülük négyen vannak főállásban, de a tervek szerint a műsoridő bővülésével párhuzamosan a főállású munkatársak száma is növekedni fog. Dr. Korhecz Tamás, a Pannónia Alap kuratóriumának elnöke, a VMSZ színeit képviselő tartományi kisebbségügyi titkár elmondta, hogy már több műsor elkészült, és sugárzásra vár.

A Pannónia Alap egyébként tavaly alakult meg, mint saját vagyonnal rendelkező civil szervezet. A Magyar Nemzeti Tanács által létrehozott Szekeres László Alapítvánnyal közösen tulajdonolja a magyarországi közpénzekből fölépített szabadkai Magyar Házat, melynek két szintjén helyezkedik el a korszerű műszaki berendezéssel rendelkező tévéstúdió, valamint a szerkesztőség.

Mivel a műsor sugárzását június 15-ig, a Szülőföld Alap által megszabott határidőig nem kezdték meg – Korhecz szerint nem is kezdhették volna, mert a támogatás összege csak tavasszal érkezett meg a folyószámlájukra -, elszámolási halasztást kértek szeptember 15-ig. A kuratórium elnöke lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a pályázatukban eredetileg 90 millió forintot kértek, de miután ennek az összegnek csak alig több mint a negyedét kapták meg, igyekeztek beleférni a rendelkezésre álló keretösszegbe. A pénz 80 százalékát már elköltötték, elsősorban a tévéstúdió felszerelésére, a maradék összeget személyi kiadásokra szánják. A profi felszerelésre – többek között 3 digitális kamerára, egy terepi fényszettre, keverőpultra, vezérlőre, monitorokra, világosításra, vágóegységre, 4 darab számítógépre, telefonközpontra és egyéb tartozékokra – „közbeszerzési eljáráshoz hasonlatos módon” tettek szert.

– Az adás elsősorban a vajdasági magyarságnak szól, de a műsorainkat föliratozni fogjuk. Ezáltal hozzá kívánunk járulni a multikulturalizmus és az interkulturalizmust fejlesztéséhez – mondta Korhecz, aki igényes nyelvezetű, pártatlan, hiteles és színvonalas közszolgálati tévéműsort ígért, melyet szakmailag felkészült munkatársak készítenek, és amely mentes az amatőrizmustól, a „gagyiság”-tól.

Korhecz Tamás elmondta, azért tartja fontosnak egy szabadkai székhelyű magyar RTV létrehozását, mert mindeddig „nem igazán sikerült következetesen kielégíteni a vajdasági magyarságnak az elektronikus tömegtájékoztatással kapcsolatos igényeit”:

– Ez az egyetlen olyan terület, amelyről elmondható, hogy nem történt áttörés. Tehetetlenül szemléltük azt, ahogyan az elmúlt öt évben folytatódott a magyar közszolgálati elektronikus média leépítése minden vonatkozásban. Most pedig különböző cselszövéseken és praktikákon keresztül Milošević egykori bizalmi embereinek kezébe kerül vissza a tartományi közszolgálati RTV, és félek, hogy az önállósulása sem hozza meg a magyar nyelvű elektronikus média számára az áttörést – fejtegette az elnök, aki az önkormányzati médiumok szükségszerű privatizációjában is olyan veszélyeket lát, amelyek a magyar nyelvű elektronikus tömegtájékoztatásra leselkednek. – Beláttuk, hogy itt lépni kell. Természetesen nem mondtunk le arról, hogy a közszolgálati médiumban is ne próbálnánk érvényesíteni a magyarság érdekeit, de fel kell készülnünk arra, hogy ez a jövőben sem sikerül majd.

A Pannónia Alap kuratóriumának elnöke, elmondása szerint, egy olyan globális magyar tömegtájékoztatásban gondolkodik, amelyben a magyarországi médiaházak és a tartományi médiumok között hosszú távú együttműködés jön létre, többek között a maguk gyártotta műsorok cseréje által.

MŰSORISMÉTLÉS

Az újvidéki Mozaik Alapítvány 10 millió forintot (azaz kb. 40 ezer eurót) kapott a Szülőföld Alap tavalyi pályázatán a Mozaik TV továbbfejlesztésére, illetve a napi 12 órás műsorsugárzás szintjének elérésére. A lassan két éve létező televízió kezdettől fogva máig napi fél órás saját műsort készít, melyet a Delta TV hullámhosszán lehet figyelemmel kísérni három különböző időpontban: reggel 7 órakor, délután 6-kor és éjfél tájékán. Egy ideje azonban már egész napos sugárzásba kezdett a Mozaik a 39-es csatornán, ahol reggel hat órától éjjel fél kettőig tart az adás. Az adásidőt többnyire az elmúlt évek során fölhalmozott, dokumentumértékű riportok ismétlésével, valamint magyarországi adók műsorainak átvételével töltik ki.

Jelenleg 22-en dolgoznak a tévénél, ebből öten tiszteletdíjas munkatársak, a többiek állandó munkaviszonyban vannak. Közülük hatan újságírók, öten-öten pedig vágók és operatőrök. Góbor Zoltán, az alapítvány kuratóriumának alelnöke, a Mozaik TV igazgatója bejelentette, hogy szeptember 1-jétől új műsorsémával jelentkeznek, és két órásra bővítik a saját gyártású napi műsoridőt.

A Magyar Szónak nyilatkozva az igazgató elmondta, hogy a Szülőföld Alaptól kapott támogatás összegének 80 százalékát, azaz 7,5 millió forintot beruházásra – egy tévéleadó, egy erősítő, egy digitális kamera, videómonitorok, dv-felvevők és lejátszók, valamint professzionális számítógépek vásárlására – költötték, míg a maradék 2,5 milliót működtetésre, többnyire a dolgozók havi bérének fedezésére fordították. Az összeggel elszámoltak a Szülőföld Alapnál.

– Az utóbbi néhány hónapban fejlődött a legtöbbet a Mozaik TV. Ez az elmúlt egy évben elnyert, elsősorban magyarországi pályázati összegeknek köszönhető, melyeket a Szülőföld Alap mellett a Délvidék Alap és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium hagyott jóvá. Ebből vásároltuk meg a Mišeluknál, a Fruška gorán fölállított leadónkat – mondta Góbor.

A Mozaik TV olyan ambíciókkal indult két évvel ezelőtt, hogy a szórványmagyarság vizuális médiuma legyen, és Dél-Bácska, Szerémség, valamint Bánát egy részét fedje. Ehhez képest a mostani leadóval csak Újvidéktől északra, mintegy 55 kilométeres körzetben tudják sugározni a földi antennával fogható adást. Ez azt jelenti, hogy Szerémség, Nagybecskerek, de még Bácspalánka környéke is kívül esik a leadó hatósugarán. Az igazgató elmondta, ez az a maximális lefedettség, amit a jövőben sem tudnak majd túlszárnyalni. Erre ugyanis a műsorszórási törvény sem ad lehetőséget.

KI LESZ A NYERŐ?

Jelenleg mindkét magyar nyelvű tévéadó tulajdonképpen engedély nélkül sugározza műsorát, ugyanúgy, mint az összes többi szerbiai regionális és helyi jellegű médium. A kaotikus helyzetet az őszre várható regionális frekvenciapályázat igyekszik majd rendezni Vajdaság területén. Az ország szintjén 40 tévéállomás kaphat regionális (két vagy több község területét fedő) frekvenciát, míg jelenleg 200 felett van a nem országos tévéállomások száma. Vajdaságban a tartomány arányaihoz képest kevesebb regionális frekvencia kiosztására kerülhet sor, mert már eleve három csatornával több van, mint Szerbia más részein (Vajdasági TV 1 és 2, Super TV). Így könnyen megtörténhet, hogy a szűkre szabott keretek között a két magyar adó, vagy egyikük frekvencia nélkül marad. Egy ilyen eshetőséget latolgatva mindkét tévé vezetőjénél azt a választ kaptuk, hogy próbálkoznának a helyi frekvenciapályázaton is, amelyen jóval nagyobb esélyekkel indulnak, hiszen 160 helyi tévéadó kap majd frekvenciát, a Mozaik és a Pannon pedig eleve jó műszaki felszereltséggel indulhat a versenyben.

(Magyar Szó)

A SZÜLŐFÖLD ALAP PÉNZE VAJDASÁGBAN (1.)

Versenybe szállunk

A Magyar Szó nyomdagépvásárlási ügylete az alaptól kapott összeg dupláját teszi ki – Az előfizetői akció 300 új előfizetőt eredményezett

A Szülőföld Alap Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégiuma a 2005-ös évre vonatkozó pályázatán 800 millió forintról határozott. Ebből az összegből a vajdasági pályázók között 175 millió forintot osztottak szét. A mintegy 650 ezer eurónak megfelelő összegből 51 vajdasági projektum kapott támogatást, de négy pályázó vitte el a teljes délvidéki keret több mint kétharmadát. Ezek a Magyar Szó Lapkiadó Kft., a Pannónia Alapítvány, a Mozaik Alapítvány és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet. A pályázatok megvalósulásának határideje június 15-e volt, a pénzekkel való elszámolásé pedig július közepe. Annak jártunk utána, hogy miként valósultak meg a legnagyobb támogatásban részesített pályázók projektumai. Mai számunkban a Magyar Szó pályázati pénzeinek hasznosulásával foglalkozunk.

Az újvidéki székhelyű Magyar Szó Lapkiadó Kft. kapta a messze legnagyobb támogatási tételt Vajdaságban. A nyomda fejlesztését képező rotációs gépezet beszerzésére 70, a Magyar Szó napilap példányszámnövelő marketingakciójára pedig 5 millió forintot ítéltek meg a döntéshozók.

NYOMDAGÉP NÉMETORSZÁGBÓL

Rotációs nyomdagép vásárlására mintegy 280 ezer eurót utalt át a Szülőföld Alap a múlt év decemberében a Magyar Szó folyószámlájára. Egy vadonatúj rotációs gép vételára – a szakemberek állítása szerint – ennek az összegnek a többszöröse. Vannak olyan korszerű nyomdagépek, amelyek 10 millió eurónál is drágábbak! A cég ezért nyilvánvalóan csak használt, de jó állapotban levő berendezésben gondolkodhatott. Így sikerült végül rátalálni az ingolstadti (Németország) Donaukurier c. napilap eladósorba került nyomdagépére. Az 1992-es évjáratú MAN Mediaman márkájú gépre, ami tizennégy év alatt egyszer sem cserélt gazdát. Erre 397 ezer euróért tett szert a Magyar Szó.

Mihók Rudolf, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatója elmondta, a megvásárolt nyomdagép kitűnő állapotban van, teljes mértékben kielégíti a hazai lappiac igényeit, versenyképessé teheti a Magyar Szó nyomdáját, amire a jócskán lestrapált meglevő nyomdagép sem technológiai, sem egyéb szempontból nem alkalmas. Az új rotációs berendezés óránként 30 ezer, 32 oldalas újság kinyomtatására képes, ebből 16 oldalt tud színesben nyomtatni, míg a jelenlegi gép óránként 20 ezer, 24 oldalas kiadvány kinyomtatását teszi lehetővé, összesen 4 színes oldallal. Ezen túlmenően számos más előnnyel is rendelkezik az „új” gép, de a legfontosabb érv, ami a vásárlás mellett szólt, az az, hogy a meglevő masina olyan rossz állapotban van, hogy már most a nyomdászok hatalmas erőfeszítésébe kerül a működtetése – állítja az igazgató.

A nyomdagép várhatóan szeptemberben érkezik meg Újvidékre, ahol a vállalat Laza Nančić utcai ingatlanában helyezik el. A leszerelési, leszállítási és ismételt felszerelési költségek, valamint a helyszín adaptálása további 200 ezer eurót emészt fel. Tehát az új rotációs berendezéssel járó összköltség a Szülőföld Alaptól kapott támogatásnak több mint a kétszeresét teszi ki.

– A hiányzó, valamivel több mint 300 ezer eurót a vállalat bankhitel formájában teremtette elő. Ezt az összeget a kamatokkal együtt, hat hónapos türelmi időt követően, hároméves periódusban kell majd visszafizetnünk a banknak havi törlesztőrészletek formájában. A hitel visszafizetésének garanciája tulajdonképpen maga a gép, amit vásároltunk. Tehát nem igaz az, hogy a Magyar Szó újvidéki székházát tettük jelzálog alá – nyilatkozta az igazgató, aki a körülményeinkhez képest óriásinak számító beruházástól a nyomda és egyúttal a napilap helyzetének lényegi javulását várja.

– A sokat támadott Đelić-féle ügyviteli elemzés is kimutatta, hogy a napilapból és a nyomdából álló Magyar Szó Lapkiadó Kft.-nek a napilaphoz fűződő bevétele csökkenni, de a legjobb esetben is csak stagnálni fog. Ezen a téren olyan előrelépés, amely jelentősebb anyagi megkönnyebbülést jelentene mindannyiunk számára, nem várható. Az elemzés kimutatta azt is, hogy a nyomdának, megfelelő felújítás esetén, van helye a hazai piacon. A Magyar Szó tehát gazdasági vállalkozásba fog a nyomdai szolgáltatások terén. Az objektív nehézségek tudatában az egyetlen kitörési lehetőségünk a nyomdai beruházás, amennyiben a fejlesztés és nem a jelenlegi, valóban alacsony gazdálkodási szinten való stagnálás a cél – véli Mihók Rudolf.

Arra a kérdésre, hogy készült-e konkrét hatástanulmány a befektetés megtérülésének valószínűségét illetően, az igazgató úgy válaszolt, hogy piaci elemzésekre támaszkodott az igazgatóbizottság, amikor a beruházásról döntött, valamint két szándéknyilatkozatra, amelyeket egy napilap és egy több kiadvánnyal is rendelkező kiadóház adott.

– Akár több tucatnyi kiadványt is kész nálunk nyomtatni az egyik szándéknyilatkozatot adó, ha konkurens árat tudunk megszabni. Mindebből egy olyan potenciális munkamennyiség kerekedhet, ami számításaink szerint bőven elegendő a terveink fedezésére. Garancia nincs, de nagyon reális az esélye annak, hogy ez sikeres beruházás lesz. A végkifejletért természetesen vállalom a személyes felelősséget – mondta Mihók Rudolf, aki szerint a Magyar Szó napilap helyzetét semmilyen mértékben nem veszélyezteti ez a beruházás és a vele járó kockázat.

– A kérdés mindössze annyi, hogy lesz-e két-háromszor nagyobb bevétel ez által a beruházás által, vagy marad az a jelenlegi szinten. A Magyar Szó jelenlegi bevétele (eladott példányszám, hirdetések, tartományi juttatás) továbbra is megmarad – szögezte le az igazgató.

– A nyomdában megőriztük a szakemberállomány „szívét”, akik még a jelenlegi, elavult rotációs gépekből is rendkívül jó eredményeket tudnak kihozni. Ők pótképzést kapnak az új gép használatához, a régi gépek sorsáról pedig az igazgatóbizottság dönt. Én azt fogom javasolni, hogy ezeket – miután már nem lesz rájuk szükség – értékesítsük, és az összeget az átmeneti időszakban az ügyviteli mutatóink javítására fordítsuk – mondta Mihók.

AZ OMEGA-KONCERT HOZADÉKA

Ötmillió forintot (nem egészen 20 ezer eurót) kapott a Magyar Szó a példányszámnövelő marketingakciójára, amely az április 15-i Omega-koncerttel és egy Dacia Logan személygépkocsi kisorsolásával ért véget. A pénzt az előfizetők számának növelésére kihegyezett reklámhadjáratra és az ehhez fűződő rendezvények társfinanszírozására használta fel a cég. Mint megtudtuk, a teljes előfizetői akció költségei jóval meghaladták a Szülőföld Alaptól kapott támogatás összegét. Ezt a hiányt a vállalat az akcióból származó bevételeiből és saját forrásból pótolta. Az igazgató elmondta, hogy a hathavi marketingakció összköltségének 95 százalékát – beleértve a kisorsolt autót, a vigaszdíjakat, az Omega együttes tiszteletdíját és egyéb járulékos költségeket – le tudták fedni a Szülőföld Alaptól kapott donációból és a koncertjegyek árából.

– 85 százalékban az Omega-koncert bevétele fedezte e rendezvény teljes költségét. A Szülőföld Alap felé való elszámolásban konkrétan az Omega együttes által kiállított számlákkal fedtük a résztámogatásként kapott 5 millió forintos tételt – mondta a Magyar Szó igazgatója.

Mihók Rudolf elmondta, hogy a fél éves periódust felölelő kampány után 300-zal lett több előfizetője a Magyar Szónak. A jelenlegi előfizetők száma kb. 1500.

– Hogy vajon megérte-e ennyi pénzt, időt, erőfeszítést áldozni 300-zal több előfizetőért? Ha ilyen szempontból közelítjük meg a problémát, akkor sajnos azt kell mondanom, nem érte meg. Akár a potenciális olvasóink demográfiai mutatóit, akár a médiafogyasztási szokásokban beálló változásokat tekintjük, törvényszerű csökkenéssel kell szembesülnünk. Világszerte példányszámcsökkenéssel kell szembesülnie a napilapok óriási többségének. A fiatalok sokkal kevésbé fogékonyak a napilapra, ők más módon informálódnak. Mi tudtunk egy akár szimbolikusnak is tekinthető növekedést produkálni óriási erőfeszítéssel, nagy pénzeszközök megmozgatásával, de más lehetőségünk nincs, mint ellensúlyozni a csökkenő tendenciákat. Ha ölbe tett kézzel ülünk, akkor a csökkenés még kifejezettebb lesz – véli az igazgató, aki elmondta, az előfizetők számának emelkedését nem követte a lap példányszámának általános növekedése, amely a tavalyi év azonos időszakával összevetve egyelőre stagnál.

A Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatóbizottsága egy évvel ezelőtt fogadta el a cég átszervezésének programját, amely a 2006-os évben a naponta lapot vásárlók számának 5 százalékos növelését, majd 2007-ben további 10 százalékos növelést irányzott elő. Erre a növekedésre egyelőre nem került sor, bár még hátravan az őszi előfizetői nyereményakció, amelyben ismét egy személygépkocsi lesz a főnyeremény.

(Magyar Szó)