Címkék: taxi

Úgy látszik, három évtizednyi ittlét…

…után is nehezen tudom befogadni a civilizációs normától eltérő balkáni viselkedésmódozatokat, melyek nem föltétlenül a bunkóság irányába hajlanak el az említett normától.

Néhány hónapja új taxi társaság kezdte meg működését Újvidéken. A cégnek az volt az elképzelése, hogy a vadonatúj, azonos márkájú és egyensárga színű gépkocsijaival, fehér inget, nyakkendőt viselő sofőrjeivel merőben más legyen, mint a konkurencia. Az elképzelés valóban szimpatikusnak tűnt, ezért is döntöttem úgy, hogy nehéz poggyászomat és magamat sárga taxival vitetem ki a buszállomásig.

Tízperces, feszélyezettségtől terhes utazás következett.

A sötét nyakkendős, fehéringes sofőr szinte hajlongva köszöntött, mint egy bárót (vagy politikust), ajtót nyitott előttem, a csomagomat a lehető legnagyobb óvatossággal a csomagtartóba helyezte, majd többször elismételte, hogy nem kellett volna kijönnöm az utca sarkáig, hiszen ő szívesen behajtott volna közvetlenül a háztömbünk elé (kollégáival ellentétben, akiknek bevált szokásuk, hogy csak a sarokig jönnek). Amikor kiderült, hogy a buszállomásra lesz a fuvar, kikérdezett, hogy mikor indul a buszom, hová tartok, mindezt azért, hogy kiszámítsa, mennyi időm marad a jegyvásárlásra. Miután megállapítottuk, hogy nem vagyunk késésben, jöttek a további kérdések: nem fázom, kapcsolja a fűtést magasabbra, vagy esetleg melegem van, csökkentse le a fűtést? Mondtam, minden rendben a hőmérséklettel. Ezt követően minden útkereszteződésnél megkérdezte, hogy a kínálkozó alternatívák közül melyik útvonalon hajtson tovább. Mondtam, amelyik neki jobban megfelel. Végül sajnálkozását fejezte ki, hogy nem tud behajtani közvetlenül a buszállomásra, mert nem engedik be a gépkocsikat, ezért kénytelen lesz kitenni az állomás előtt, de szívesen segít bevinni a csomagomat. Mondtam, semmi gond, a poggyász gyönyörűen gurul, nem okoz számomra különösebb nehézséget megtenni vele 50 métert.

Soha nem vártam még ennyire, hogy véget érjen a bérkocsikázás. Az autóban kérdezés nélkül rágyújtó, a csomagtartót belülről fölpattintó és a csomag ki-be rakodásában csöppet sem segédkező, az elképzeltnél kisebb borravalót meg se köszönő kollégáihoz képest a kedves úr kissé átesett a ló másik oldalára. Hiába, a kulturált viselkedés nüánszait nehéz egyik napról a másikra elsajátítani.

(Magyar Szó)